Nem esélyesnek kell lenni, hanem győztesnek!

Nem esélyesnek kell lenni, hanem győztesnek!

Szatmáry Kristóffal, a mostani választásokon ismét győztes országgyűlési képviselővel beszélgettünk.

  • Gratulálok! Nehéz volt?

Igen, hosszú és fárasztó, de megérte dolgozni. 

  • Számítottál ekkora győzelemre?

Országosan mindkettő győzelemre számítottunk, bár az koránt sem volt biztos, hogy ilyen mértékben állnak mellettünk az emberek. A közvélemény-kutatások nagy része nem jelzett 2/3-os sikert. Ez azt mutatja, hogy a ránk szavazók egy része nyilvánosan nem mondta el, hogy kire húzza be az ikszet. De ezt nem is csodálom, hisz egyes médiumokból iszonyatos hecckampány zúdult ránk. A választókerületben már kiélezettebb volt a küzdelem, de erre számítottunk is.

  • Mi volt a legnehezebb a kampányban?

Talán annak a stílusnak az elviselése volt a legnehezebb, amelyet az egyik, magát legesélyesebb ellenzéki jelöltnek nevező személy hozott magával be a Kertvárosba. A személyeskedő, mocskolódó, hazug negatív kampány eddig ismeretlen volt nálunk. Remélem ezzel a választással ezt is magunk mögött tudhatjuk. 

  • Gondolom egyedül nem ment volna. Ilyen jó a csapat nálatok?

Közösségi siker volt, nem egyéni. Annak a közösségnek a sikere, akik immár 20 éve a Kertváros fejlődéséért dolgoznak, és részesei e helyi politikai életnek is. Külön köszönet Kovács Péter polgármesternek és közvetlen munkatársaimnak, Ács Anikónak, Antalóczy Csabának és Juhász Pintér Pálnak. De nagyon sok ember munkája benne van ebben a győzelemben, azoké is, akik szavazatukkal segítették a közös győzelmet. Köszönöm még egyszer valamennyiüknek! Természetesen köszönettel tartozom feleségemnek, Beának, és a gyermekeimnek is, hogy ebben az időszakban türelmesek voltak, mellettem álltak és a háttérben segítettek.

  • Újraválasztott képviselőként, ha leteszed az esküt májusban, mi lesz az első dolog, amit szeretnél a Kertváros érdekében tenni?

Továbbra is rendezni kívánom az Ikarus Ipari Park ügyét. A repülőgépzaj mérséklése terén is van még tennivaló, bár vannak már eredmények, de a lakossági visszajelzések alapján ezt mindenképp folytatni kell. Nemrég harcoltuk ki, hogy a kormány biztosítson forrást a budapesti földutak felszámolására, külső kerületként ez minket is érint. Azon leszek, hogy ez a program is minél hamarabb megvalósuljon, és valamennyi földutunk megkapja az aszfaltburkolatot. Külön jó hír, hogy a földutak felszámolására szánt helyi forrásokat így iskolák, óvodák, orvosi rendelők felújítására fordíthatjuk. A most kezdődő ciklusban befejezzük a Jókai utcai szakrendelőt érintő újabb beruházásokat is.

  • Mik a tervek a következő 4 évre?

A cél a további nyugodt építkezés, amit Kovács Péter polgármester úrral eddig közösen meg is tudtunk valósítani.

  • Akkor mégsem lesz mélygarázs a Jókain? :DDDD

Mélygarázs nem lesz. Viszont lesz ott szakrendelő-felújítás, bővítés és közterület-rendezés.

  • Terjedt néhány butaság a kampányban, volt esetleg olyan álhír, amin nevettél?

Leginkább kínunkban nevettünk, de sokszor inkább sírni lett volna kedvünk. 

  • Hogyan léphetnek Veled kapcsolatba a választók a kérdésükkel, problémájukkal?

Ahogy eddig is: elérhetnek telefonon vagy épp a Facebookon. Az önkormányzat honlapján is megtalálhatóak az elérhetőségeim, valamint képviselői fogadóórát is tartok.

  • Mit üzensz azoknak a választóknak, akik nem Rád szavaztak?

Természetesen az ő érdekükben is fogok dolgozni a következő 4 évben. Azon leszek, hogy az ő bizalmukat is kiérdemeljem a következő választáson.

 

 

Botrányos politizálás a Kertvárosban. Kell ez nekünk? Avagy mégsem?

Botrányos politizálás a Kertvárosban. Kell ez nekünk? Avagy mégsem?

Mindegyikünknek, akik nyomon követtük az elmúlt választásokat - legyen az önkormányzati vagy országos -, feltűnhetett, hogy idén a Kertvárosban eddig példátlan gyűlöletes és lejárató kampány zajlik. Legyünk őszinték: országos szinten ez senkit nem lep meg, de ahhoz azért nem vagyunk hozzászokva, hogy a kerületben, amerre járunk, az arcunkba fröcsögjön az egyik ellenzéki jelölt rendkívül visszataszító kampánymódszere. Elég gyorsan ki lehet találni, hogy Vajda Zoltánról van szó, aki tökéletesen elsajátította ezt az amúgy lenullázós, azaz, magyarul, az amerikai kampánystílust. Még a magyar politika több évtizedes mélységeit és magasságait megjárt rutinos politikusok szerint is - akik tudják, hogy a politikához kötélidegzet kell – rendkívül gyomorforgató, ami történik.

A Kertvárosban nagyon kevés kivételtől eltekintve működik a gesztuspolitika és az ún. gentleman agreement a politikai felek között: ehhez szükséges az, hogy tudja az ember, hogy a XVI. kerület érdekei miatt megéri együttműködni. Továbbá nem árt, ha az ember tisztában van azzal, hogy a politikai koordinátarendszerben körülbelül hol helyezkedik el. Sajnos a fent említett Vajda Zoltán ezzel nincs tisztában.

Mondjuk ki őszintén, hogy mi történik pár hónapja a XVI. kerületben:

Az 1-2% között mozgó EGYÜTT KORSZAKVÁLTÓK PÁRTJÁNAK politikusa, Vajda Zoltán a pártja hangvételének megfelelő retorikát folytat, úgy kommunikálnak Juhász Péterrel nagy egyetértésben, ahogyan akkor sem lenne szabad, ha a bölcsek köve, de legalábbis a 2/3 birtokában lennének.

Kommunikációjukat tekintve látható az asszertivitás teljes hiánya, csak és kizárólag a manipuláció és az agresszió van jelen, legtöbbször hazugságokkal vegyítve. A kicsorduló gyűlölet, amit Vajda Zoltán érez a FIDESZ iránt, annyira elragadta a közelmúltban, hogy Szatmáry képviselő úr levadászásával fenyegetett, de látszik, hogy Vajdának semmi sem szent (értsd szószerint), még a DK-s képviselőtársát is megfenyegette, vagy teljesen alaptalanul megvádolta a Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat igazgatónőjét.

Vajda Zoltán embereken és erkölcsi normákon felett álló személynek gondolja magát egy magasztos cél miatt, mely nem más, mint Orbán Viktor és a Fidesz leváltása.

Joggal merülhet fel a kérdés bennünk, akik ezt kívülről látjuk, hogy vajon legközelebb ki és mi fogja Vajda Zoltán szemét csípni, amiért újra felhatalmazva érzi magát a „bármiáron” viselkedésre. Milyen messzire képes még elmenni, és vajon hol van a megállj? Aki megnézi a Facebook oldalát, annak kétsége sem lesz arról, hogy mindig lesz morálisan lejjebb.

Szerencsére országosan jellemző az, hogy a Vajda Zoltán által képviselt viselkedést az ifjúságpolitikával foglalkozó szervezetek sorai közt szocializálódott fiatalok kb. 22 évesen legkésőbb elhagyják, miután túl vannak életük első pár tévés szereplésén és sajtótájékoztatóján, de sajnos Vajda úr szereplési mániája és egoizmusából adódó önteltsége ezt nem teszi lehetővé.

De vajon mik húzódhatnak egy 40 feletti ember ilyen szintű viselkedés deficitjének hátterében?

  • Vajda Zoltán előszeretettel szekálja a nála gyengébbnek gondolt személyeket, de ne legyen kétségünk, hogy ezek a projekciók saját maga gyengeségéről szólnak, semmi másról.
  • A nőkkel előszeretettel szeret(ne) kekeckedni, ez valószínűleg köthető gyermekkori traumákhoz, melyek az édesanyjával kapcsolatosak.
  • Imádja a prekoncepciói által előre lezongorázott előítélek miatt ledegradálni azokat, akiket magánál alacsonyabb rendűnek gondol. Semmi másról nem szól ez a viselkedés, csak az önteltségéről és mások teljesen indokolatlan lenézéséről.
  • Rendszeresen legyőzni akarja a vitapartnereit, nem pedig megegyezni és közös alapokra helyezni a vitás kérdést. Szintén senki másról nem szól a történet, csak és kizárólag Vajda Zoltán hatalmas egójáról. Nem véletlenül hirdeti magát „legesélyesebb jelöltként”.
  • Rendszeresen tegeződik vadidegen emberekkel. Miért ne tenné? Hiszen eszköznek tekinti a választópolgárokat, nem pedig egyenrangú partnernek, akikért szolgálatot vállal.
  • Zsebre rakott kézzel nyilatkozik. Általában azokra az emberekre jellemző ez, akik nem mondanak igazat, és Vajda hazugságaiból valóban számolatlanul kijutott a kertvárosiaknak az elmúlt időszakban.

A fenti felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Vannak ilyen emberek. Még ennél problémásabbak is. Mindenki ismer hasonló, kevésbé elviselhető természetű embert. Nem tisztje senkinek sem elítélni őket, de ahhoz elég sok közünk van, hogy egy ilyen ember kezébe adjuk-e szűkebb hazánk, a XVI. kerület országos képviseletét. Egy dologban biztosak lehetünk, Vajda Zoltán el fog menni szavazni saját magára most vasárnap, hát menjünk el mi is, és mondjuk el róla és a gyűlöletpolitizálásáról a véleményünket, lelkiismeretünk szerint bármelyik másik képviselőjelölt megválasztásával.

 

 

Létezik szerethető politikus?

Létezik szerethető politikus? Elég ritka, talán Gilyén Ince többek között ennek köszönhetően kapta meg a XVI. kerület díszpolgára címet. Ebből az alkalomból 13+1 kérdést Gilyén Incének, XVI. kerületi díszpolgárnak teszünk fel.

„Pozitív személyiség, aki végtelenül szerény, alázatos, szorgalmas, jó humorú, és nem utolsósorban a XVI. kerület fejlődésért maximálisan elkötelezett lokálpatrióta. A politikai életben is sokak által kedvelt és elfogadott személy volt, hiszen diplomatikus stílusban juttatta érvényre elképzeléseit és segített megteremteni egy nyugodt és ez által közös párbeszéden alapuló politikai és közéleti légkört.  Ez követendő példaként szolgálhat a jövő politikai nemzedékének.” Hangzott el Gilyén Ince díszpolgári címének méltatásakor.

  • Nem túl sűrűn hallani ilyesmit politikusokról, főleg manapság. Meglepődött, amikor megtudta, hogy díszpolgári címet kap?

Nem számítottam rá, nem is reméltem. Azt gondoltam, hogy a tevékenységemet a képviselőtestületen és a választókerületemen kívül kevesen ismerhették, így nem is kerülhetek ebbe a kategóriába. Azt gondolom, hogy Pánczél Tivadar, Csermely László, Mihala Tibor és sokan mások többet tettek.

  • Úgy tudom többen is jelölték. Vajon mi a titka ennek, hogy ennyien szeretik?

A titkot abban látom, hogy a Polgármesteri Hivatalban szakmai munkámat mindig értékelték, én ott csak kedvességgel és jóindulattal találkoztam. Képviselőtársaimmal mindig jó és baráti viszonyban voltam. Szerencsés természetű ember vagyok, alapvetően vidám természetemet sokan értékelték. Frakciótársaimmal, akik pedig sokkal fiatalabbak, jól megértettük egymást. A bizottságom vezetőjeként a szakirodák vezetőivel és munkatársaival szakmailag eredményes munkát végezhettem. A főépítész úrral (Tóth Miklós) 29 éve vagyunk egyetértésben, barátságban.

  • Hogyan és miért kezdett foglalkozni a politikával, mesélne a kezdeti, rendszerváltás utáni időszakról?

1994-ben az MDF elvesztette az országgyűlési választást, az MSZP visszatérése a hatalomba, oldalán az SZDSZ-szel, azzal fenyegetett, hogy az ország visszafordul a rendszerváltozás előtti állapotokhoz. Úgy éreztem, hogy valamit nekem is tennem kell ez ellen. Már a választás előtt is segítettem az MDF jelöltjének a kopogtatócédulákat gyűjteni. Így ismerkedtem meg az akkori helyi MDF vezetőkkel és Simon Ferenc elnökkel. Ő hívott, hogy lépjek be a szervezetbe. Ősszel, az akkori 9-es választókörzetben más jelölt híján engem indítottak, a KDNP-vel szövetségben. Szerencsémre nyertem. Kovács Attila frissen választott polgármester felkért, hogy szakmámnak megfelelően legyek a Kerületfejlesztési Bizottság elnöke. Mivel ez kifejezetten szakmai jellegű bizottság, kerülve minden pártszempontot igyekeztem az elém kerülő ügyeket műszaki elvek szerint tárgyaltatni, hogy a jogszerűség, méltányosság és szakmai megalapozottság legyen az irányító elv. Az akkori rend szerint a képviselő testületi ülésen az előterjesztőt (a hivatalt) az illetékes bizottsági elnök képviselte, ő volt az előadó is. Mivel a műszaki városrendészeti ügyek hivatásomhoz tartoztak, ezt kellő meggyőző erővel tehettem. Így bizonyos tekintélyt szereztem a képviselőtársaim előtt, akik – mivel a dolgok nem politikai vita témák voltak, szinte minden esetben egyetértettek velem. Ezzel alapoztam meg a későbbi pályafutásomat.

  • 1998-ban sikertelenül indult a helyi választáson, ezt hogy élte meg, és milyen volt a folytatás?

Ez még ma is fáj, de aztán 2002-ben Fidesz-MDF jelöltként győztem. Ellenzéki képviselőként is az MSZP alpolgármestere, akihez a műszaki ügyek is tartoztak, felkért a Kerületfejlesztési Bizottság elnökségére, amit ugyanolyan szellemben vezettem, mint korábban. 2006-ban, majd 2010-ben újraválasztottak, akkor már FIDESZ jelöltként. Ebben Kovács Péter polgármester úr tevékenyen támogatott. Végig éreztem, mint bizottsági elnök, mint képviselő is a jóindulatát. Javaslataimat, kéréseimet elfogadta, véleményemet kikérte. Örömmel tölt el, hogy annak a nagyvonalú fejlődésnek, amelyet a kerület 2006-óta elért, munkása lehettem. 2014-ben, 70 évesen úgy éreztem, ideje helyemet a fiatalabbaknak átadni, és a képviselőségtől idejében visszavonulni. Utódomat a képviselőségben, Vincze Ágnest, évek óta személyes jóakarómnak láttam, ezért örültem, hogy ő követett. Így aktív pályafutásomat megelégedetten fejezhettem be.

  • Volt valaha összetűzése ellenzéki politikusokkal?

Egyetlen ember kivételével (MSZP-s) senkivel sem kerültem semmilyen összetűzésben. Szinte kivétel nélkül minden ellenzéki képviselőt igyekeztem meggyőzni és megnyerni álláspontomnak, Abonyi János, Asztalos Lajos és Treer András képviselőtársaimra ma is kifejezetten megbecsüléssel gondolok.

  • Visszatekintve az aktív önkormányzati pályájára, mire a legbüszkébb?

HÉV melletti P+R parkolók, iskolák, óvodák, temető előtti parkolók kiépítése, lakótelepi közterületek felújítása, a Sashalmi sétány kiépítése, iskolák előtti nyomógombos jelzőlámpák telepítése, a Rákosi úti közterület felújítása az én javaslatomra történt. A kerületi építési szabályzat, a településképi arculati kézikönyv, a településkép védelméről szóló rendelet kidolgozásában részt vettem. Több tervpályázat (56-os emlékmű, uszodák, MLTC) bíráló bizottsági tagja lehettem.

  • Van olyan fejlesztés a kerületben, amit mindenképpen fontosnak tartana, hogy megvalósuljon?

Nehéz újat találni. Szerintem a Csömöri út 130. alatti iskola annyira elavult, hogy helyette újat kellene építeni. A kilencvenes években épült utakat, azok vízelvezetését fel kell újítani. Általában a területi csapadékvíz elvezetésére, az eddig történt fontos és sikeres beruházásokon is túl, érdemes folyamatosan áldozni.

  • A kerület vezetése mostanában is kikéri a véleményét fontosabb ügyekben?

Bármikor kapcsolatba tudok lépni a kerület vezetésével, barátaimnak tartom őket.

  • A politikán kívül korábban mivel foglalkozott?

38 évig voltam az Iparterv Rt. építésvezető tervezője. Ez kitöltötte az időmet, a Műegyetemen az ipari épülettervezési tantárgy gyakorlaton fiatalokkal is foglalkozhattam 16 éven át. Szabadidőmben legszívesebben az erdőt jártam, kirándultam. Szerettem a gyalogtúrákat.

  • Mely épületeket tervezte?

Elsősorban ipari épületeket, gyártócsarnokokat, gépipari és gyógyszeripari létesítményeket, olajfinomító üzemi laboratóriumokat, raktárépületeket terveztem, de terveztem számítógépközpontot a KSH részére, vezérigazgatósági épületet a szabadkikötőben a MAHART számára.

  • Rengeteget dolgozott az elmúlt években. A családja támogatta mindezekben?

Feleségem 24 évvel ezelőtt elfogadta, hogy képviselőjelölt legyek, örült mindig, ha megválasztottak, és elfogadta, hogy a kötelezettség teljesítése időt vesz igénybe. Soha nem elégedetlenkedett emiatt.

  • Ha jól gondolom, akkor a nagypapa „üzemmód” a legkedvesebb tevékenysége mostanában. Mesélne a családjáról?

Két fiam és egy lányom van. Kisebbik fiamnak 3 és 5 éves fiai és egy 5 hónapos kislánya van. Lányomnak egy gimnazista fia és egy 4 éves kislánya van.  Sokat vannak nálunk, lányomék most átmenetileg velünk is laknak. Az unokáimnak nagyon örülök, igyekszem a gyermekeimnek segíteni.

  • Amennyiben valamelyik unokája politikával szeretne foglalkozni, támogatná ebben?

Természetesnek venném, hiszen családomban mindig is volt érdeklődés a politikai események iránt. Legalábbis helyi szinten érdemes a közügyekkel foglalkozni, ha itt bizonyít valaki, előbbre léphet az országos ügyek felé. Ha szakpolitikával szeretne foglalkozni, készüljön fel erre szakmailag. Legyen jó kapcsolatteremtő képessége. Ha ezeknek megfelel, vállaljon szerepet a közösség érdekében.

13+1 Hamarosan országgyűlési választások lesznek. Elnézve az elmúlt időszak eseményeit, mit tanácsolna a fiatalabb politikai nemzedéknek?

Helyi szinten azt tapasztaltam, hogy pozitív célokkal, konkrét, megvalósítható programmal érdemes küzdeni. A személyes támadásokat kerülni kell. De, ha megtámadnak, a válasz legyen mértéktartó. Hozzá kell tennem, szerencsémre az én legerősebb versenytársam mindig tartózkodott a személyeskedéstől. Magam is így tettem. Négyszer indultunk egymással szemben, de soha nem sértettük meg egymást, és ma is jó emberi viszonyban vagyunk. Sajnos az országos politikában a dolog bonyolultabb, a tét is nagyobb, a küzdelem hevesebb, ideológiai különbségek vannak.

 

 

 

15 perc alatt a belvárosban? Megfogható közelségben.

15 perc alatt a belvárosban? Megfogható közelségben.

Fél órán át tartó várakozás az autóban, véget nem érő kocsisor Sashalmon és Cinkotán? Többé nem bosszankodnak a kerületi lakosok munkába menet és a kerületbe induló buszokat sem fogjuk lekésni az Örs vezér terén, ha megvalósul a sok évtizede tervezett hatalmas beruházás!

Már sok-sok éve olvashatunk cikkeket arról, milyen szép álom volna, ha a metró és a HÉV összekötése megvalósulna, az Örs vezér tere átépülne, a XVI. kerületi Veres Péter út pedig tehermentesítve lenne. Most azonban megtörni látszik a jég: 2018 januárjában elkészült egy költséghatékony, megvalósítható tanulmányváltozat, másfél évnyi kitartó tervezői munka során, melyet egy sajtótájékoztató keretében Kovács Péter polgármester úr és Tarlós István főpolgármester úr közösen jelentettek be. A projektet öt ütemre osztották, ebből az első kettő közvetlenül és pozitívan érinti kerületünket. Ha a terv megvalósul – márpedig mostanában a rég tervezett álmok egyre gyakrabban valósulnak meg - az Budapest csaknem 150 éves történetének egyik legnagyobb közlekedési fejlesztése lesz.

Magam is tapasztalom, hogy csúcsidőben, reggelente és késő délutánonként milyen kaotikus a forgalom a Veres Péter úton. Szerencsére úgy tűnik, Kertvárosban rutinos autósok élnek, így ritkán történnek balesetek. Ugyanakkor érzékelhető, hogy a kerület a Veres Péter úton futó H8-as és H9-es HÉV által ketté van vágva, és ez leginkább a nagyiccei, sashalmi és cinkotai kereszteződéseknél okoz gondokat. Ennek a sűrűségnek alapvetően pozitív okai vannak, mégpedig az, hogy a XVI. kerület és a XVII. kerület, illetve az agglomeráció – Kistarcsa, Csömör, Gödöllő – lakossága 1950 óta megduplázódott. Egyre többen választják a Kertvárost lakóhelyükül, egyre több új család kezdi Budapest legbékésebb szegletében, a XVI. kerületben közös életét.

Sajnos azonban az 1970-es, 80-as években kialakított közlekedési struktúrák már jórészt elavultak, nem elégítik ki százharmincezer ember igényeit. Most azonban szerencsésnek érezhetjük magunkat: a Főmterv Zrt.  vállalta, hogy megvalósítja Budapest második legforgalmasabb elővárosi tengelyének korszerűsítését és átépítését.

A H8-as és H9-es – gödöllői, illetve cinkotai – HÉV az Örs vezér terétől felszín alatt fog eljutni a XVI. kerületig. Sashalom és Mátyásföld repülőtér állomások a kéreg alatt lesznek megtalálhatóak, Mátyásföld alsó pedig megszűnik. A korszerű, új HÉV-szerelvények által a levegő-és zajszennyezettség jelentősen csökken, ami által még békésebbé válhat Kertváros lakóinak élete, még azoké is, akiknek most a háza, kertje mellett robog el 15 percenként a nagy, zöld óriás.

A hatalmas beruházással az Örs vezér tere is megújul, magasvasút segítségével kötik össze a két vonalat. Új zöldfelületek, korszerű, modern állomásépületek kerülnek kialakításra, és a buszmegállót is áthelyezik egy könnyebben megközelíthető helyszínre. Ily módon nem kell lépcsőznie és rohannia a busza eléréséért a beérkező metrószerelvénytől megannyi XVI. kerületben lakó embernek, a Gödöllő – Déli pályaudvar menetidő pedig mintegy 15 perccel csökken!

Nem csak a XVI., hanem a XVII. kerület élete is megkönnyebbülhet: tervben van egy rákoskeresztúri HÉV-szárnyvonal kiépítése is, mely az új Körvasút állomásnál ágazna ki a HÉV nyomvonalából.

Úgy tűnik, a Fejlődő Kertváros - program 25. pontja a 2020-2027 közötti időszakban megvalósulhat, a XVI. kerület pedig örökre bekerül Budapest büszke, derűs és korszerű kerületei közé. 

A Kertváros minden polgára nevében köszönjük a tervezőknek, a leendő kivitelezőknek, és persze azoknak, akik kilobbizták: Kovács Péter polgármester úrnak, Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnek és Ríz Levente Rákosmente polgármesterének, hogy évek óta szívügyükként kezelik ezt a kiemelt fontosságú projektet.

Tudtátok, hogy Mező Misi, a Magna Cum Laude zenekar frontembere is a Kertvárosban lakik?

Tudtátok, hogy Mező Misi, a Magna Cum Laude zenekar frontembere is a Kertvárosban lakik? Ezen a héten neki teszünk fel 13+1 kérdést.

Pár éve Kőszegen, egy fesztiválon láttalak először élőben énekelni, álltál egy asztal tetején a sok ember között, és olyan magával sodró kisugárzással áradt belőled a közönség és a zene iránti szeretet, hogy az jutott eszembe, hogy Te biztosan erre születtél, hogy énekelj.

  • Otthonról hozod a zene iránti szeretetet?

Azt gondolom igen, mivel muzsikus cigány családban nőttem fel, ahol mindennapos volt a zenélés. Sok mindent, ami a zenével kapcsolatos vagy a muzsikáláshoz szükséges, otthonról hoztam magammal, és azt próbáltam tökéletesíteni a gimis zenekarban, amiben játszottam, később a La Bomba zenekarban és végül a Magna Cum Laude zenekarban tudtam hasznosítani mindezen tudásokat. Mindig volt más is az életemben a zenén kívül, de valahogyan az évek alatt ezek lemorzsolódtak, nem kaptak akkora figyelmet, gondoskodást részemről, mint a zene.

  • Mesélnél picit a kezdetekről?

Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül, nem igazán volt egyértelmű az elején, hogy belőlem egy ünnepelt, ismert előadó lesz. Rengeteg nehézségen kellett keresztül menni, és nagyon sok áldozatot kellett hoznom nekem is, a szüleimnek is és a zenész társaimnak, hogy most itt álljak, álljunk. Persze az idő mindent meg tud szépíteni, de nehéz volt Békés megyéből, egy kis községből, Dobozról felküzdeni magam a magyar könnyűzene elitjébe. 25 év kemény munka előzte meg, ám soha nem merült fel bennem, hogy feladjam az álmaimat, amiért annyit tettem. Nem jöhetett szóba még akkor sem, amikor nagyon úgy nézett ki, hogy lehetetlen a Vihar- sarokból betörni a legjobbak közé. Sikerült.

  • Zenészi pályád során mire vagy a legbüszkébb?

Egyik, amire nagyon büszke vagyok az, hogy bár formált az élet, a kor, mégis meg tudtam maradni ugyanolyan vidéki srácnak, aki korábban voltam. Ezt én nagyon fontosnak tartom, bármit is érj el az életben, nem szabad elfelejteni azt, hogy ki voltál, honnan indultál, mik a gyökereid. A másik, amit elértünk a Magna Cum Laude zenekarral 20 év alatt. Számtalan meghatározó koncertélmény, olyan előadók voltak a vendégeink, akiken felnőttünk, és most egy színpadon állhatok velük. Ez hihetetlenül jó érzés.

  • Picit személyesebbet is szeretnék kérdezni. Nagyon sok rajongótok van, akik közül sok a hölgy. Szokták tudni, hogy hol a rajongás határa?

Mindenki, aki ismer bennünket és rajongó, teljesen tisztában van azzal, hogy kinek milyen a családi állapota, van-e felesége, gyermeke, és ezt a határt nem lépik át. A rajongás nem a személynek szól, hanem a produktumnak, annak, amit megalkottunk, legyen szó egy lemezről, a dalokról vagy egy koncertről.

  • A Dal 2018 új zsűritagja Te vagy. A sok tehetséges előadó közül mégis mely szempontok alapján teszed le a voksod valaki mellett?

Belső hangot kell követnem. Mit mozgat meg bennem? Van benne fantázia? Ki tud szakítani engem a saját kis életemből, miközben hallgatom? Megvan benne az a bizonyos “HOOK “ érzés? Fontos, hogy az előadó mennyire magával ragadó, mennyire őszinte és karizmatikus személyiség. Általában ezeket szoktam figyelni.

  • Mit tanácsolnál egy szárnyát bontogató XVI. kerületi fiatal zenésznek?

Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni:) Hinni az álmaiban és abban, hogy azokat megtudja valósítani, ha kellően elszánt és rengeteget dolgozik érte. Ne dőljön be a könnyen jött sikernek, az olyan gyorsan el is vész.

  • Úgy tudom szoktál jótékonykodni. Biztosan sok mindenkinek sikerült örömöt szerezned/szereznetek. Melyik volt a legemlékezetesebb?

Pár évvel ezelőtt a Magnával adományt vittünk Gyergyószentmiklósra, a Szent Anna Otthonba, amit Böjte Csaba testvér igazgat. Egy 24 tonnás kamionnyi ajándékot vittünk, nem csak ruha, tartós élelmiszer, játékok, hangszerek, de hűtők, mosógépek, tv is a kamionon volt, ami segíti az ő működésüket, és megkönnyítí a nem túl zökkenőmentes életüket. Ez egy gyönyörű pillanat volt, ilyenkor valahogy többnek érzi magát az ember, jó másokon segíteni.

  • Szerettek itt lakni a XVI. kerületben?

Nagyon szeretünk itt élni a családommal, a Zebra Lakópark egy nagyon élhető hely. Minden nagyon közel van, 20-30 perc alatt a belvárosban vagy autóval és tömegközlekedéssel egyaránt. Célunk volt, hogy valami peremkerületet, kertvárosi részt válasszunk ki, ahol normálisabban, fókuszáltabban tudjuk nevelni a gyermekeinket, és nyugodtabban tudjuk élni az életünket. A XVI. kerület ilyen.

  • Nemrég született meg a harmadik gyermeked. Mindig is nagycsaládot szerettetek volna?

Egyáltalán nem :) Mindig volt egy félszem az apaságtól, a nagycsaládtól, de ez a hozzáállásom évek alatt sokat változott. A feleségemmel tudatos volt a 3 gyermek, ezt teljesítettük. Hatalmas dolog három gyermek, olyan dolgokat kap az ember a családtól, gyerekektől, amit sehol máshol. Fantasztikus érzés az apaság, a nagycsalád akkor is, ha sokszor nem éppen leányálom a gyermeknevelés. Örülök, hogy erre az útra léptem.

  • A zenészi pálya sok utazással és rendszertelen életmóddal jár. Hogy tudod összeegyeztetni a nagycsaládos életmóddal mindezt?

Nagyon nehéz, de már azt gondolom, kialakult, a feleségem fantasztikus partner ebben, aki sok dolgot levesz a vállamról, nélküle nem tudnám ezt így csinálni. Nagy áldás nekem a feleségem. Ami nagyon rossz és egyre rosszabb az, amikor koncertre indulok, és látom a gyerekek szemén, hogy milyen kár, hogy apa megint megy dolgozni. Ezt nagyon nehezen viselem, ennek ellenére azt gondolom, mégis többet vagyok a családommal, gyerekeimmel, mint aki minden áldott nap reggel 8-tól délután 17 óráig dolgozik.

  • Kevesen tudják Rólad, de hamarosan baptista teológusként végzel majd. Hogy alakult így?

Megtért keresztény lettem jó pár éve, és azt gondoltam, hogy nekem kötelességem minél többet megtudni a vallásomról, amit gyakorolok, a Megváltó Úr Jézusról és az evangéliumról, a Szent Írásról. Ezért beiratkoztam a Baptista Teológiai Akadémiára, ahol most végzős hallgató vagyok. Magam miatt csináltam, semmi tervem, szándékom nincs vele, egész egyszerűen érdekelt a téma.

  • Ha már teológia, akkor megkérdezem, hogy jártál már a Reformátorok terén?

Sajnos még nem jutottam el oda, de az átadó ünnepséget láttam felvételről, nagyon szép lett a tér, komoly bemutatása, összegzése a reformációnak. Ez a tér segít emlékezni erre az eseményre, segít visszavezetni a gyökerekhez.

  • Véletlen vagy tudatos választás volt, hogy a kerületbe költöztetek?

Nem hiszek a véletlenekben, mindennek, ami velünk történik, oka van, funkciója van az életünkben. Egyszer egy Magna rajongó az egyik koncerten odajött hozzám és mesélni kezdte, hogy ő építési vállalkozó, és most építenek egy lakóparkot a XVI. kerületben, menjünk ki és nézzük meg. Mi akkoriban a feleségemmel (még nem voltunk házasok akkor) a Bokréta utcában laktunk a IX. kerületben, és onnan bicikliztünk ki az építkezésre. A környezet egyből magával ragadott bennünket, a rendezett, tiszta utcák, a tömegközlekedéssel való zökkenőmentes, gyors utazás, az M0 közelsége, több bevásárló központ közelsége, gyerekkel, gyalogosan is gyorsan megközelíthető orvosi rendelő, posta, óvoda, iskola. Ezek nagyon fontos tényezők voltak, amik a lakásvásárlás mellett szóltak. Nem bántuk meg, szeretjük, és, ha véleményünket kérik ki ismerősök, barátok, hogy nyugis helyre hova költözzenek, csak a XVI. kerületet ajánljuk.

13+1 Miután már régóta laktok itt, van esetleg valamilyen ötleted, javaslatod, hogy mire lenne még szükség a Kertvárosban?

Talán szívesebben látnék még zenés klubokat, ahol élőzene van, kevés van a kerületben. Több játszótér is elférne, bár a Segesvár utcában levő játszótér prémium minőségű, és a Polgármesteri Hivatal előtti is az. Mellékhelyiségek kialakítása akár a Segesvár utcában levő játszótéren fontos lenne, bár, ha nagy a baj, igénybe lehet venni a közeli uszoda mosdóját is. A páskomligeti erdőnél található hatalmas rétet, ami ugyan már a szomszéd kerület, de közel van hozzánk, véleményem szerint jobban ki lehetne használni nyaranta. Kisebb rendezvények, büfékocsi, valahogy odavonzaná az embereket a természetbe.

 

 

 

 

 

A házasság hete alkalmából Bíró Ferenc nyugalmazott lelkész gondolatait ajánljuk

A házasság hete alkalmából Bíró Ferenc nyugalmazott lelkész gondolatait ajánljuk szeretettel

Feri bácsi közel 30 évig látott el lelkészi feladatokat Mátyásföldön, mely idő alatt ő és családja kiemelkedő közösségi munkát végzett, amit az önkormányzat díszpolgári cím adományozásával is díjazott. Feri bácsi értékes gondolatait ajánljuk a Kertvárosban mindenki számára.

  • Úgy hallottam nagyon kalandos élete volt. Mesélne róla?

Tordán születtem, Erdélyben, 1943. október 16-án, lelkészcsaládban. Származásom nem volt jó referencia az iskolai felvételikhez. Ezért  több helységben végeztem tanulmányaimat, és végül sikerült leérettségiznem egy Régen nevű kisvárosban. A teológiát Kolozsváron végeztem, majd egy kis faluban (Székelycsóka) kezdtem lelkipásztori szolgálatomat. Ezt követte a marosvásárhelyi segédlelkészi szolgálat, majd újra egy kis falu (Dedrádszéplak). Gyulafehérvár volt az utolsó erdélyi református gyülekezet, melynek lelkipásztora lehettem  majdnem 4 éven át. 1973 novemberében volt az esküvőnk feleségemmel, aki a Budapest – Szabadság Téri Egyházközség lelkipásztorának volt a leánya, egy erdélyi kirándulás alkalmával ismerkedtünk össze. A közel négyévnyi időt együtt éltük át és szolgáltuk a gyulafehérvári gyülekezetben.   

  • Hogyan élték meg az akkori politikai helyzetet Erdélyben?

Sajnos az akkori politikai helyzet nem tűrte munkánk eredményességét, a sok zaklatás miatt el kellett hagyni a gyülekezetet és Erdélyt 1976 nyarán. Budapesten először a budapesti szabadságtéri gyülekezetben lettem (10 évi lelkipásztorkodás után) beosztott lelkész, majd 1979-től a mátyásföldi gyülekezetbe kaptam kinevezést.  2008-ig, a nyugdíjba vonulásomig voltam  a Mátyásföld – Árpádföld - Cinkota gyülekezet lelkipásztora, és még két évig beosztott lelkésze nyugdíjasként.     

  • Akkor nem volt kérdés, hogy lelkész lesz Feri bácsiból is?

Több generáción át az elődök lelkipásztorok voltak, ami segített abban, hogy tisztában legyek ennek a tisztségnek a szépségével és terheivel is. Az indulásban  szerepet játszott, hogy az akkori erdélyi református egyház gyülekezetei  lelkész hiányban szenvedtek. A kolozsvári teológia  létszámhiánnyal küzdött. Az elhívás megerősítette döntésemet.

  • Említette, hogy ’79-ben került Mátyásföldre, azóta itt élnek?

1981-ben épült meg a lelkészlakás és lett beköltözhetővé. Addig a Szabadságtérről jártam ki mindhárom gyülekezeti részbe. Akkor már két gyermekünkkel együtt lehettünk a Kertváros lakói.

  • Több ismerősöm is tagja a mátyásföldi református közösségnek, tudom, hogy nem csupán lelkészként tekintenek Önre, hanem egy olyan fontos személyre is akinek kiönthetik a szívüket. Hogy sikerült elérniük, hogy hazajárjanak Önökhöz a kerületiek?

A lelkészlakás (parókia) mindig is nyitva állt mindenki előtt. Ez a munka sokrétű. Nem csak igehirdetés és egyéb gyülekezeti alkalmak fontosak, hanem az emberekkel való mindenkori foglalkozás testi és lelki értelemben. A hosszú idő, amit itt töltöttünk a családunkkal együtt, lehetővé tette az emberekhez való szorosabb közeledést. A családlátogatások, gyermekekkel, fiatalokkal és idősekkel való találkozások ezeket a kapcsolatokat elmélyítették és hasznossá tették. Ebbe a „munkába” bekapcsolódott feleségem is, hiszen a legtöbb alkalmainknak részese lett. A fiaink is sok mindenben segíteni tudtak. Így az egész család az Úr szőlőskertjének dolgozójává vált.

  • Mivel telnek a napjai Feri bácsinak mióta fiának, Botondnak átadta a staféta botot?

Az átállás könnyű volt. A gyülekezet területéről nem költöztünk el. Megmaradtak a régebbi ismeretségek és az egymáshoz való kapcsolódások is. Ha kell részt veszünk továbbra is a feladatok ellátásában, ha erre felhatalmaznak. A helyettesítés is megy még egy darabig. Határa Isten akarata, akadálya az idő múlása.

  • Milyen tanácsokkal látta el a fiát, mikor átvette a gyülekezet vezetését?

Mivel látta, hogyan élünk és hogyan látjuk el feladatainkat, nem volt sok mondanivalónk, és tanácsot sem kellett nagyon adni. Legfeljebb az esetleges felmerülő kérdésekre (ha kérdezte) válaszolni kellett. Persze a teher súlyát most másként érzi, mint amikor csak szemlélője volt ennek a szolgálatnak. A segítségnyújtás anyai, apai lehetőség, amit többé kevésbé igyekszünk megadni. Ezen felül meg ott vannak az unokák (akiket mint kis jövevényeket) számon kell tartani.

  • Ha valakit sokan szeretnek, az egyben nagy felelősség is. Mindig könnyen kezelte ezt a helyzetet?

A szeretet egyben felelősség is. Valamiféle tartozás, amivel el kell számolni. Istennek és embereknek egyaránt. Nem mindig könnyű. A mások iránti türelem, a bajaikkal való törődés, az empátia mind-mind a szolgálat része, és nem is könnyű mindig megfelelni. Sokszor úgy tűnik, hogy a belefektetett energia nem térül meg, de ezt mi sohasem tudhatjuk. Néha más a vető, és más az arató.

  • Ez a hét a házasság hete. Megosztaná velünk gondolatait a házasságról?

Nincs recept, de vannak alapdolgok. Minden ember más, és nem mindig könnyű egymás elfogadása (hosszútávon). Az alap hitem szerint az Istenre való hagyatkozás. Ezt komolyan kellene venni. Tisztázni, hogy mit adok, és mit várok el. Az eskü szövege, a házasságra való felkészülés, és a felkészítés alkalmai kijelölik az utat. Sok kapcsolat azért megy tönkre idő előtt, mert nem számolnak a fiatalok azzal, hogy ennek „örökké” kell tartania. Ehhez meg nem elég az emberi akarat és a szerelem sem, ha nincs forrás, amiből táplálkozni lehet.

  • Ön szerint mi a jó házasság titka?

Amint mondtam, nincs recept. Viszont el lehet gondolkodni azon, hogy éppen úgy karban kell tartani a házasságon belüli kapcsolatot, ahogy egy szép kertet, házat, vagy éppen egy autót. Mindenikhez van „szakember” is. A házasok rendelkezésére is állnak lehetőségek, nem utolsó sorban maga Isten.

  • Vannak fiatalok a gyülekezetben?

Vannak, sokan vannak. Örömmel jönnek, de nehéz velük foglalkozni ebben a nagyon megváltozott világban, ahol minden van, csak idő nincs semmire. Az ifjúsági órák, a beszélgetések, a csendes hetek vagy éppen a hétvégék jó alkalmat teremtenek mélyebb beszélgetésekre, kapcsolatok kialakítására. Az ajtó nyitva van, többen is elférnének a teremben.

  • Mi a tapasztalata, hogy mitől lesz valaki templomba járó ember?

Ahány ember, annyi út Istenhez. Tapasztalatom szerint az egyházi alkalmak (temetés, keresztelés, konfirmáció, esküvő, bibliaórák stb.) mind elindíthatnak valakit a templombajárás felé. Talán a legtöbbet a nehézség, bánat, gyász fordít a templom felé. Ezért nagy a felelőssége a lelkipásztornak, hogy  felkészült legyen és jó tolmácsa Isten igéjének. Nem könnyű, de jó dolog tele templomban Igét hirdetni.

  • Milyen a kapcsolatuk a kerületi vezetéssel?

A lehető legjobb. Nem tudom, hogy a kerületi vezetők ugyanígy vélekednek-e, vagy sem. A XVI. kerület minden gyülekezete (felekezettől függetlenül,) kell érezze azt a messzemenő támogatást, amivel az önkormányzat melléáll minden felmerülő probléma megsegítésében.

  •  Van esetleg olyan, a  kerületet érintő fejlesztés, amit hiányol?

Biztosan lenne, de tudom, hogy egyszerre mindent megoldani nem lehet. Nagyobb türelemmel, és nem csak követeléssel kellene odaállni a kerület vezetősége elé. Az elvégzett feladatokért meg több elismerés és öröm kellene, legyen híveink és kerületi polgáraink szívében és hangjában.

Köszönöm a beszélgetést Feri bácsi! Jó egészséget kívánok az egész családnak!

 

 

A XVI. kerületi egészségügy egy plasztikai sebész szemével

A XVI. kerületi egészségügy egy plasztikai sebész szemével

Dr. Balogh Attila rákosszentmihályi sebész, plasztikai sebész lassan 40 éve praktizál. Az egészségügy állami és magánszektorában egyaránt rendelt eddigi pályája során. Kíváncsiak voltunk a doktor úr véleményére, milyen a kertvárosi egészségügy egy orvos szemével.

Pár éve voltam Önnél anyajegyet levetetni, majd a varratszedést mindig halogattam, de véletlenül összefutottunk egy játszótéren, ahol elmondtam, hogy bátorság híján adós vagyok még egy látogatással, de Ön helyben gyorsan ki is kapta a varratokat. 24 órás készenlétben van?

Természetesen van hivatalos munkaidőm, ami nem lehet minden nap 24 óra, de mint orvosnak a nap 24 órájában készen kell állni, hogyha orvosi segítségre szorul valaki.

Ön a Péterfy Sándor Utcai Kórházban is dolgozik. Van különbség a munkakörülmények tekintetében az SZTK  (szakrendelő) és a kórház közt?

Dolgoztam hosszú évekig a Péterfy Kórházban, most már csak bemegyek időnként a kollégáimhoz. Ennek ellenére meg tudom ítélni, hogy van különbség a munkakörülmények között. Egyik kezdeményezője és segítője is voltam, hogy a XVI. kerületi szakrendelő leváljon a Péterfy Kórházról, ahova 2003-ig tartozott. A szakrendelő mindig nyereséges volt, a kórház veszteséges, és így a szakrendelő nyeresége eltűnt a kórház veszteségében, fejlesztésekre nem volt pénz. Miután a XVI. kerületi önkormányzat átvette a szakrendelőt, nagyarányú felújítás kezdődött, és a szakrendelő Budapest egyik legszebb és legmodernebb szakrendelője lett. Így a munkakörülmények is sokkal jobbak lettek.

A szakrendelő hamarosan felújításra és bővítésre kerül. Az itt dolgozó orvosok számára ez milyen változással jár?

A rendelő állaga jelenleg is jó, felújítás csak egyes területeken és a műszerellátottságon szükséges. Sokkal fontosabb, hogy bővítésre kerül sor. Egyes rendelések területe tud növekedni, ami lehetővé teszi párhuzamos rendelések indítását, és ezáltal a várakozási idők csökkentését. A legfontosabb az lesz, hogy a modern betegellátás igényének megfelelő profilbővítés lesz, anesztéziában végezhető egynapos műtétek, gasztroenterológiai, ortopédiai és egyéb, szintén anesztéziában végezhető beavatkozások végzésére is lesz lehetőség. Így az itt dolgozó orvosok bővíteni tudják profiljukat, nem kell más intézetekbe menni ezeket a beavatkozásokat elvégezni, a betegek is lakóhelyükhöz közel juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. A betegeknek ez jelentős könnyebbséget, az egészségügyi dolgozóknak pedig plusz anyagi bevételt jelent majd.Nagyon jó dolognak tartom, hogy az önkormányzat ennyire előrelátóan gondolkodik, mert az egészségügyben az egynapos ellátás a jövőbeli betegellátási módot jelenti. Az önkormányzat vezetése, élén Kovács Péter polgármesterrel és a kerület országgyűlési képviselője,SzatmáryKristóf ezeket a fejlesztéseket maximálisan támogatja, és minden lehetséges anyagi támogatást megad, illetve megszerez ehhez.

Magánrendelést is folytat. Jellemzően milyen problémákkal keresik fel?

Az esztétikai bőrsebészet a profilom, ezzel fordulnak hozzám leggyakrabban, és ezek a beavatkozások végezhetők is magánrendelésen.

Ha jól tudom tanácskozási joggal tagja az Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságnak is. A döntéseknél mennyire veszik figyelembe a véleményét?

Igen szakértőként részt veszek a bizottság ülésein, és ki is kérik a véleményemet, amikor az egészségügyet érintő kérdésekről van szó és el is fogadják azt. Kovács Péter polgármester teljesen természetesnek tartja, hogy szükség van a munkámra, és évről évre meghosszabbítja a szerződésemet. A szakrendelő bővítésével kapcsolatban is fordultak hozzám kérdéssel a Bizottságban, ezért tervezem, hogy részletesen áttanulmányozom szakmai szemmel már a terveket is, és figyelemmel kisérem a folyamatokat. Szerencsésnek tartanám, ha a bizottság és a szakrendelő, valamint a kivitelezők között mintegy állandó összekötőként szerepelnék, hogy a bizottság is naprakész legyen a felújítás tekintetében. Ki is kérem a bizottság véleményét erről.

Őszintén kérdezem, mint orvost és egyben XVI. kerületi lakost is, hogy tényleg annyira pocsék az egészségügy, ahogyan egyesek próbálják láttatni?

Biztosan állíthatom, hogy nem. Külföldön van eset, hogy sokkal több a várakozási idő műtétekre. Például Angliában 2 év epeműtétre, és saját esetből tudom, hogy benőtt köröm kimetszésére is van, hogy 4 hónap a várakozási idő, amit mi azonnal elvégzünk. Az orvosok jól képzettek, az ellátás magas színvonalú. A környezetben és a műszerezettségben vagyunk elmaradva.

A prevenció fontosságát már-már közhelyként említik mindenhol, egy sebész szakterületén is lehetséges a prevenció?

Igen, például a vastagbélrák kialakulása megelőzhető, ha vastagbélpolipot észlelik és eltávolítják. Ehhez 5-10 évente vastagbéltükrözés szükséges 55-60 év felett. Ugyancsak nagyon fontos nők esetében az emlőszűrés. Fontos még, hogyha bármilyen betegség tüneteit észlelik, minél gyorsabban forduljanak orvoshoz.

Sebészként, plasztikai sebészként biztos sok érdekes esettel találkozott. Mesélne ezek közül néhányat?

Volt, hogy a beteg testőrrel érkezett, de a testőrnek ki kellett mennie, mert rosszul lesz az orvosi rendelőben.

Nem velem történt, de egyik plasztikai sebész kollégám mesélte, hogy egyik páciens partnere barátnője hátára is akart egy mellet operáltatni, mert neki olyan jó érzés lenne, ha tánc közben azt foghatná. Természetesen ezt nem vállalta.

13+1 Lokálpatrióta kérdés: R. Törley Mária szobrászművésznek

13+1 Lokálpatrióta kérdés: R. Törley Mária díszpolgárnak

Sokan nem is tudják, mennyi tehetséges ember él a Kertvárosban, akik az élet valamilyen területén kimagaslóan teljesítenek, legyen szó művészetről, sportról vagy valamilyen tudományterületről. 13+1 Lokálpatrióta kérdés sorozatunkkal ezeket az embereket szeretnénk megismertetni kertvárosi lakótársainkkal.

Elsőként R. Törley Mária szobrászművész asszonynak teszünk fel 13+1 kérdés.

  • Mesélne a gyermekkoráról?

 

1950-ben születtem, május 12-én. Fél éves voltam, amikorkitelepítettek minket szüleimmel, bátyámmal és apai nagyszüleimmel Hajdúdorogra. (Nemrégiben találtunk egymásra azzal a családdal, akik akkor befogadtak bennünket. Mindannyian sírtunk, és nagyon örültünk egymásnak.) Előtte államosították a Törley pezsgőgyárat, a földeket, a pesti bérházakat, elvették a balatoni nyaralónkat is. 3  éves voltam, amikor ezaz időszakvége ért Nagy Imrével, és anyai nagyanyám már államosított nagykátai házába mehettünk szüleimmel, ahol volt elég hely. Ott érettségiztem. Édesanyám festőnek indult, de ezzel a névvel és osztályellenségként nem csinálhatott karriert. Később röntgen asszisztens lett, de minden szabad idejében festett, és én is jól rajzoltam. Minden kiállításra elvitt, ami fontos volt. Édesapám krampácsolt a vasútnál, így ingyen utazhattunk, és legalább egyszer egy héten koncertre vagy operába jöttünk Budapestre.

 

  • Hogyan vezetett az útja pont a szobrászkodáshoz?

 

Érettségi után pszichológus szerettem volna lenni, de édesanyám azt ajánlotta, hogy menjek el az idegklinika pihentető szanatóriumába dolgozni, lássam, milyen munka ez. Valóban nem bírtam volna azt a munkát hosszútávon.Édesanyám nagyon erős egyéniség volt, talán nem akartam versenyre kelni vele, és ezért nem rögtön a képzőművészet felé fordultam.Francia műfordítással is kacérkodtam. Kisebb-nagyobb kavicsokból és cement domborműből házasítottam össze valamit, ami az építészeknek nagyon tetszett. Majd ez egy idő után kevés lett, így elmentem Andrássy-Kurta János idős szobrász műtermébe tanulni, 2 és fél évig szinte minden délután odajártamrajzolni, mintázni. Felvettek a Képzőművészeti Főiskolára a harmadik felvételi alkalmával, Somogyi József volt ott a mesterem. A gyerekkoromat a kultúra iránti szenvedélyes szerelem jellemezte. Nagyapám gimnáziumi irodalom tanára  Babits Mihály volt, óriási könyvtár volt otthon. Megtanultam a művészeteket szeretni, és kicsit érteni és élvezni. Ezt nem veheti el tőlem senki, mondták a szüleim, és megtanultam azt is, hogy ami igazán fontos, az nem pénzért kapható.A szeretet, a családhoz és az Istenhez való tartozás öröme és biztonsága, a természetben való gyönyörködés.

 

  • Mindenkinek a pályája során akadnak nehézségek, Önnek melyek voltak ezek?

 

A pályámon a nehézséget legfeljebb az irigység  jelentette, de hamar túltettem magam rajta.

 

  • Mely alkotására a legbüszkébb?

A  tótszerdahelyikatolikus templom minden díszét én készítettem. Ott van egy nagyon szép Korpusz tőlem, talán ezt szeretem a legjobban. A mi kerületünkben a Szent József plébánia templomban van a Keresztút alkotásom, amire nagyon büszke vagyok. Az esztergomi Keresztény Múzeum őrzi a Köpenyes Madonnámat.Szintén a XVI. kerületben vanaz '56-os Láng, a millenniumi emlékmű Szent István alakjával az Önkormányzat előtt és a Reformáció emlékműve a Reformátorok terén. Talán ez utóbbi az eddigi munkásságom koronája.

  • Milyen kitüntetései vannak?

 

Hálával és köszönettel  tartozom minden eddigi elismerésemnek.

1981: Herman Lipót díj, 1985- és 1996:a ravennai Nemzetközi Dante Biennálé díjai, 1994: Molnár C.Pál díj, 1998: Pro Budapest, 2010: Budapest XVI.kerületDíszpolgára, 2012:a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, 2015: Budapestért díj, 2017: Magyar Örökség Díj.

 

  • Családja foglalkozik még pezsgőgyártással?

 

A családom már nem foglalkozik a pezsgő gyártásával, hiszen  a rendszerváltás előtt a Magyar Vagyonügynökség eladta a gyárat a Henkell-Sőhnlein pincészetnek, tehát német tulajdonban van.Azért az ott gyártott pezsgő mégiscsak Törley.

 

  • Mióta él a Kertvárosban?

1974 óta élek a Kertvárosban. Először 2 évig laktam albérletben a Pilóta utcában, aztán férjhez mentem Ruszina Lászlóhoz, akivel idén ünnepeljük 40. házassági évfordulónkat.

 

  • Miért szeret a Kertvárosban élni?

Rögtön itthon éreztem magam a szép nagy kertek, villák között. Itt az emberek is odafigyelnek egymásra, mint vidéken. A szomszédokkal vagy barátkozunk, vagy csak simán tudunk egymásról és köszönünk.

  • Sokszor látom Önt vasárnaponként a mátyásföldi katolikus templom sorai közt. Fontos Önnek a vallás?

 

Fontos nekem a hit és a vallás.  A vallásgyakorlás, hogy meg is mutassam, hogy hová tartozom, úgy érzem, hogy ma még fontosabb. Amikor a kereszténységet  fenyegeti az iszlám, igenis meg kell vallanunk keresztény hitünket. Ezért is örültem a reformációs  szoborcsoportnak, mert ebben megmutathattam, hogy a keresztyének megfogják egymás kezét, összeköt minket a hitünk, mi a Szeretet Istenében hiszünk, és nem a kirekesztő gyűlöletben.

 

  • Közéleti megjelenéseire mindig a férjével kézen fogva érkezik. Mi a jó házasság titka Ön szerint?

 

A jó házasság titka: mindig a másik az első. Erkölcsi és hitbéli közös véleményünk. Amikor eldöntöttük, hogy összeházasodunk, egy életre szántuk el magunkat. Komolyan vettük egymást.  Vannak közös örömeink, szórakozásaink. Nem muszáj mindig együtt lenni, habár mi már 30 éve együtt is dolgozunk. Fontos volt az is, hogy mindkettőnknek nagy baráti köre volt, ami összeadódott. Szívesen látjuk őket vendégül, mi készítjük az ételeket számukra, hisz csak azokat hívjuk meg, akiket szeretünk és becsülünk.  De ismerjük egymás gondolatait, egy szemvillanásból értjük egymást. Próbálunk nem egymás idegeire menni. Amikor az egyik gyöngébb, akkor támogatja a másik, és fordítva. És szeretjük egymást, most talán még jobban, mint a házasságunk elején. Ez egy életre való szövetség.

 

  • Nyomon követi a helyi közéletet?

 

A helyi közéletet nyomon követem, olvasom az újságokat, hívnak minden felé, persze nem mindig tudok ott lenni, ahol szeretnék. Ketten a férjemmel az elmúlt 2 évben annyit dolgoztunk szünet nélkül, mintha 30 évesek lennénk, ezt az ifjú kollégák mondták. Büszke vagyok kerületünk vezetőire. Örülök, hogy ilyen fiatalok, tele lelkesedéssel, gyermekeik vannak, hosszútávra gondolnak, terveznek, nemcsak négyéves ciklusokban gondolkodnak, egy kisgyermekes ember a saját és mások gyermekének jövőjét szeretné jobbá tenni. Rendbe hozzák az iskolákat, óvodákat. Uszodákat építettek. Gondoskodnak az idős kerületi lakosokról.

Az általam alapított Törley Szalon Alapítvány és a Kertvárosunk Értékeiért Egyesület a kerület művészeti életét is szeretné felpezsdíteni. Írtunk ki rajzpályázatokat, épp most történelmi verseny lesz. Bármilyen kulturális rendezvényre, a gyerekekkel való versenyekre, új szobrok állítására  készültünk, az Önkormányzat, Kovács Péter polgármesterünk,valamint a négygyermekes Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnk azonnal mellém, mellénk állt, nem csak politikusként, hanem magánemberként is, akár anyagi segítséggel. Soha nem volt fáradt, hétköznap, hétvégén, mindig jött, ha kellett, munkabírása szinte végtelen. Sokféle témájú rendezvényünkön ott volt és beszélt is, és ekkor jöttem rá, hogy milyen széleskörűen művelt Kristóf.

 

  • Tudjuk, hogy nagyon büszke arra, hogy Ön tervezhette a Reformátorok terének szobrait. Mesélne picit erről a folyamatról?

 

Nagyon büszke vagyok, hogy én készíthettem el a Reformáció 500. évfordulójára Európa - a legújabbak közül -  legnagyobb emlékművét. Szatmáry Kristóf már ezelőtt négy évvel gondolt arra, hogy milyen jó lenne, ha a mi kerületünkben állna egy méltó emlékmű erre az alkalomra.  A kompozíció készítésekor annyit kért, hogy legyen nagyon pozitív, sugárzó, hitet és erőt adó, méltóságteljes.Szabad voltam művészként, és ez nagy dolog. Középre terveztem a kutat, mint Isten jelképét, a forrást. Az ifjú Luthert, mint forradalmárt jelenítettem meg, aki feltartja kezében a 95 pontot rejtő tekercset. Kálvint úgy ábrázoltam, mint Mózest, csak nem a kőtáblákat, hanem az óriási Bibliát tartja a kezében, "csak az írás", az ige a fontos.  És ki legyen a harmadik ember? Természetesen Bocskai, ami magyar erdélyi fejedelmünk, a bölcs politikus, a hős hadvezér, kezében tartva a vallásbéke pergamenjét. Aki példát mutat a mának is, csak a nemzet megmaradása a fontos, nem a hatalom, hanem a béke és a nép védelmezése. Kristóf fantasztikusan felkészült történelemből és Luther meg Kálvin tanaiból. Elhozta az egyházaink püspökeit és a kerületi lelkészeket. Izgatottan leste a terveket és a kis szobrokat. Talán ő is érezte és tudta, ahogyan én is, hogy most olyan idők vannak, jönnek, amikor a keresztény nagy személyiségek testbeszédükkel, testtartásukkal, arcukkal és szemükkel bátorságot adnak a nézelődőknek. Hogy kellenek az idézetek, melyek erőt-hitet és békességet, reményt nyújtanak az embereknek. És milyen jó, hogy onnét a Budai-hegyeket is látjuk, messzire kell nézni, és ez készteti a nézőt arra, hogy hosszabb távon gondolkodjék, hogy bűvölje el a látvány, és legyen büszke arra, hogy magyar. Nagyon sokat beszélgettünk Kristóffal ebben az időben. Ő, ha elkezd valamit, nem nyugszik, amíg az nincs kész, és ha lehet, legyen tökéletes. Jó érzés, hogy vannak ilyen fiatalok!

 

  • Amennyiben egy pályája előtt álló fiatalnak kellene tanácsot adnia, mivel látná el útravalóul?

Először is megkérdezném, hogy tényleg annyira szereti-e a hivatását, hogy rá tudja tenni az életét. Úgy kell dolgoznia, mintha a világ boldogsága ezen múlna. Hogy kellenek a szakmai kudarcok, azokból tanul az ember. Egyszer lent, egyszer fent. Néha bizony nem megy a munka, úgy érezzük, hogy nem haladunk, majd a sok meddő munka után törünk az ég felé. Soha nem szabad csüggedni, bízni kell magunkban. Persze ez akkor sikerül, ha valóban megtaláljuk az utunkat, hogy amit választunk, azzal boldogan dolgozunk.

 

 13+1) Milyen kerületi fejlesztésre lenne nagy szükség még Ön szerint?

Többnyire elégedett vagyok a fejlesztésekkel, de úgy érzem, hogy szelektív hulladékgyűjtő szigetekből még többre volna szükség.

 

 

 

 

 

 

A Kertváros kedvenc háziorvosa!

Népszerűségét egy-egy politikus is megirigyelhetné, bár tudjuk, hogy korábban önkormányzati képviselő is volt a kerületben, de árulja el mi a titka, hogy ilyen sokan szeretik Önt, mint Varga doktort, Cinkota háziorvosát?


Két éves korom óta vagyok kertvárosi lakos, itt nőttem fel, itt jártam iskolába ,"a Bélába " majd a Corvin Mátyásba. Míg az Orvosi Egyetemre jártam másodévtől "nővérként " dolgoztam a kerületi ügyeleten, ami természetesen csak részben hasonlított a mai nagyon profi kerületi ügyeletre . Sok az elmúlt évek híres professzora dolgozott itt, mint ügyeletes, hogy szerény kezdő klinikai fizetését kiegészítse. Sokat tanultam tőlük a kerület éjszakai sürgősségi ellátásában dolgozva . Az egyetemi évek után a kórházi munka, majd a belgyógyász szakvizsga következett. Vissza vágytam a kerületbe, ahol mindig is éltem. Szerencsémre Cinkotán ürült meg körzet, amit megpályázva - még egy év és - ötven éve, hogy betöltök. Rendkívül megtisztelő, ahogy fogalmazott, de nem népszerű vagyok, hanem a kerületből való vagyok. Ennyi év után sokan ismernek és, mint " hazait " megtisztelnek bizalmukkal.

Miért lett orvos? Miért vonzódott ehhez a szakmához? Mikor döntötte el, hogy a gyógyítás lesz a hivatása?

A véleményem szerint, senki nem születik orvosnak. A kezdeti vonzódás, érdeklődés, empátia az emberek problémái iránt, jó tanárok, jó osztályvezető főorvosok, akik irányítva terhelik orvossá azt, aki az akar lenni.

Mióta is praktizál a Kertvárosban?
Nem régen kaptam meg az aranydiplomámat , szeretném magam eldönteni meddig vagyok alkalmas háziorvosnak, jó diagnoszta vagyok.

Úgy hallottuk, hogy 2018/2019-ben állami és önkormányzati forrásból felújítják a Jókai utcai szakrendelőt. Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő és Kovács Péter polgármester közös vállalása, hogy 20 munkanapra csökkenjen a várakozási idő, nem sürgős esetekben is. Ön szerint ezzel a fejlesztéssel ez a cél megvalósulhat?

Ez a fejlesztés már nagyon szükséges, egyrészt a kerületi lakosság növekedése, életkori arány változása, az orvostudomány lehetőségeinek növekedése miatt. .Ahhoz, hogy a lehetőségek valósággá váljanak az szükséges, hogy olyan diagnosztikai felszerelések kerüljenek a szakrendelőbe, amelyek sok budapesti kerület lehetőségeit is meghaladják. Ez pedig több mint jó, a kerület nagy szerencséje. Ehhez az kell, hogy olyan páros vezesse a kerületet, akikben az ambíció és a kreativitás párosul a lehetőségek kihasználásával, a kerület javára. Hiszem, hogy a sok beteg kedvét keserítő várakozási idő csökkenése, amin a kerület vezetése, a szakrendelő egésze már hosszabb ideje dolgozik, sikerrel fog járni.

A Kertvárosban kiemelt figyelmet fordítanak a háziorvosi rendelők fejlesztésére. Az Ön rendelője mikor kerül felújításra?

Cinkotának hosszú évek óta szüksége lenne egy korszerű rendelő építésére, mely hamarosan megvalósul, hiszen a rendelő dolgozói látták a tervrajzot, sőt kijelölték a helyet és még ebben az évben hozzáfognak az építéshez. Tudjuk, hogy mindenhez pénz kell, hallottuk a képviselő testület már szavazott erről. A régi Cinkota körül egyre épülnek a lakó kertek, sőt Cinkotán belül is nagy az építkezési kedv, betegek mindig voltak és lesznek már várjuk az építkezést mi is.

Általában csak panasszal fordulunk orvoshoz, és természetesnek vesszük, hogy meggyógyítanak. Előfordul, hogy valaki azért jön vissza, hogy megköszönje a segítséget?

Azért maradtam meg Cinkotán, mert szeretem az itteni embereket. Hallgatva néha a háziorvos kollégákat, hogy máshol türelmetlenebbek, vagy tiszteletlenek az orvossal, mondhatom a mi kis falunkban korrekt a viszony, békés, udvarias, dolgos emberek élnek erre felé.

Új mentőautót kapott a Mátyásföldi mentőszolgálat. Ez jelentheti azt, hogy hamarabb érnek a helyszínre a mentőszolgálatok mint korábban? Miben más az új mentőautó az elődeinél az egyszerű laikus számára?

A kerületi mentőszolgálati egység munkáját nagy elismerés övezi, hogy új mentőautó is került ehhez a néha valóban megterhelő feladathoz nagy öröm. Eddig sem volt panasz a gyorsaságra a szakszerű mentőmunkára, egy új autó jobb és több felszereléssel, a mentősöknek és a kerületnek is nagy segítség.

Mivel tölti legszívesebben a szabadidejét, amikor nem praktizál? Jut még egyáltalán ideje másra?

Az embernek mindig arra jut ideje, amit szeretne elvégezni. Nőnek az unokák, néha velük is kell lenni, örömmel nézem milyen okosak, szépek. Ha van időm mesét írok, van már néhány elismerő oklevelem. Ha jut idő még mindig szeretnék horgászni.

Milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan?

A tervem pedig az, hogy amíg az egészségem engedi dolgoznék.

Ezeket a cikkeket olvastad már?